Éva tördelte a kezét. Sehol nincs a szerelme. Istvánt nem látta sehol. Éva kezdett megijedni.
„Vajon hol van már István? Sohasem hagyna magamra…” – mondta nyugtalanul.
Az erdőben egyre sötétebb volt, most már vége volt a szürkületnek is.
Éva egyedül állt, seholsem volt István.
Éva nem tudta, mi lehet a helyzet. Nem akart rosszra gondolni. „Nem akarom az ördögöt festeni a falra” – mondta magában. „Ki kell tartanom, biztos nincs semmi baja Istvánnak” ezt gondolta.
Éva nem mert István után menni attól félt hogy akkor István ha esetleg visszajön, akkor nem talál Évára és akkor végleg elveszítik egymást szem előtt. A legbiztosabb helyzet az ha ott marad ahol van és vár.
A nap már teljesen lement. Sötétség lett úrrá az erdőn. Nagy sötétség. Éva elkezdett jobban félni.
Második rész: Éva nyugtalan
2009.05.26. 11:27 H.J
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://horrorazerdoben.blog.hu/api/trackback/id/tr1001144445
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
